|
|
|
2007-07-07 06:42:42, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
7
A pozsonyi diéta követei természetszeruen nem tudtak arról, hogy ekkortájt a
háttérben titkos nagyhatalmi megállapodás született: osztrák-orosz
egyezményt írtak alá 1833. szeptember 19-én, mely kimondta, a Török
Birodalom integritásának megóvása közös érdekük. A titkos záradékban –
amelyhez a lengyelek feletti uralom fenntartásában harmadik hatalomként
érdekelt Poroszország is csatlakozott – szoros együttmuködést is
elhatároztak a belso rend fenntartására. Ebben az un. második münchengrätzi
megállapodásban a szerzodo felek leszögezték: „… minden független
uralkodónak joga van… segítségül hívni… más uralkodót”, vagyis szükség
esetére a fegyveres segítségnyújtást is megígérték egymásnak.8 1849.
tavaszán Bécs e szerzodés alapján kérte és kapta meg az orosz cár segítségét
a magyar szabadságharc leveréséhez!
Balogh János követ a forendekkel gyakran összeakaszkodott, néhány mondása
elhíresült: a legtöbb forendi úr olyan, mint a kéménysepro, „mennél
magasabbra mászott, annál kormosabb”. Ha a forendek tovább folytatják a
reformok elodázását, elvész irántuk minden hatalom és egy „pennavonás” elég
lesz eltörlésükre. A diéta hiába hozott határozatot pl. a hitbizományok
eltörlésérol 1834-ben, a felsoház visszadobta. Balogh 1834. oszén, az
örökváltság ügyének idoleges elbukásakor a diétán nyíltan felvetette, hogy
aláírásgyujtést kellene szervezni az ország valamennyi néprétegének körében
a jobbágyreform érdekében, erre azonban nem nyílt mód.
I. Ferenc király 1835. március 2-án elhunyt, utóda Ferdinánd lett, aki a
magyar országgyuléshez intézett leiratában I. Ferdinándnak nevezte magát.
Ezt az alsótábla egyöntetuen visszautasította, Balogh János követ „ismét
szilaj” beszédet mondott, de oly heves ellenállást váltott ki a magyar
forendek körében is az uralkodó arcátlansága, hogy a bécsi kamarilla
kénytelen volt meghátrálni, és elismerni, hogy magyar királyként az V.
Ferdinánd címet használhatja.
Wesselényi Miklós elvbarátai
1833 elején Kossuth Lajos, mint fiatal zempléni ügyvéd (szül. Monok, 1802.
szeptember 19.) engedélyt kapott az országgyuléstol arra, hogy megjelentesse
konyomatos lapját, az Országgyulési Tudósításokat. Ennek elso számait
azonban a kir. lovászmester - a diétai orség parancsnoka - lefoglaltatta, a
sajtótermék árát azonban megtéríttette. Késobb mégiscsak megjelenhetett, s
tudósításai közvéleményt formáló erové váltak, az országgyulési ifjak
önzetlenül másolták számait és szétküldözgették a vármegyékbe. A kormány
hiába tiltotta meg postai kézbesítését, a megyék gyakran hajdúikkal
küldözgették egymásnak el. Kossuth Lajos elso összetuzései ebbol keletkeztek
a kormányzati hatóságokkal. A pártfogó szerepében hamar feltunt báró
Wesselényi Miklós, aki 1834-ben Szatmár megyébe is elutazott, hogy politikai
elvbarátját, a neves költot, Kölcsey Ferencet támogassa követi
újraválasztásában. Wesselényi a szatmári megyegyulésen Nagykárolyban 1834.
december 9-én rendkívül élesen bírálta a kormányzatot az úrbéri reformok
elbuktatásáért, és mesterien rámutatott: míg a jobbágy a törvény sáncain
kívül áll, mindig fennforog a veszély, hogy a kormány felhasználja
elégedetlenségét a nemesség törekvéseinek megtörésére, a nemesi alkotmány
megsemmisítésére. Balogh János barsi követ 1835. június 22-én Pozsonyban az
országgyulés plenáris ülésen hivatkozott is e szavakra.
Gróf Sedlnitzky rendorminiszter, e sötét reakciós közfigura gr. Széchenyi
István köreibol beépített embere révén nem sokkal késobb azt az értesítést
szerezte, hogy „a fiskus vádja szerint Wesselényi lealacsonyította a királyi
méltóságot és lázító beszédet mondott az állam ellen Nagykárolyban”. Ezt
„elferdítve továbbították” – áll a Notize-ben – így Bihardiószegre is. Onnan
Zichy Ödön gr. az irat másolatát felküldte Bécsbe, „szóval: denunciált” -
állapította meg a miniszter.9 E feljelentés azonban „elferdítve
összeállított beszédrészlet volt” – állapította meg a forendor - viszont ez
lett „a vád fotámasztója”. Valóban, 1835. februárjában Wesselényi Miklós
ellen hutlenségi per indítását döntötték el, s ennek volt vádpontja a báró
azon állítólagos kijelentése, mely szerint „a kormány csalárd álarcot tévén
ocsmány képére, kiszedte-vonta kilenc millió ember zsírját és most csak azt
várja, hogy a kilenc milliót úgy ellenünk ingerelvén, o légyen a
szabadítónk; de jaj nékünk, mert akkor szabad emberekbol rabszolgákká
leszünk!” – idézte Sedlnitzky a jelentést.10 Amelyet önmagában még o is
kevesellt, viszont tájékoztatást kapott, az ügyész kiegészíti ezt majd azzal
a váddal is, hogy a báró „titkos társaságokkal kereste az érintkezést Bihar
megyében, és gyanús alakokkal levelez”, konkrétan az országgyulési ifjakkal
és a Kossuthtal való kapcsolatra történt majd utalás a vádiratban, akik a
bunös szervezkedés központjában állnak. A vádirat tartalmazta azt az
állítólagos kijelentést is, hogy Wesselényi szerint a kormánypolitika
parasztfelkeléshez vezethet: „Bizonnyal a kormány elnyomná a lázadást, s
megmentene minket amazoknak csapásaitól; de jaj lenne akkor nemzeti
függetlenségünknek. Kinek vagyonunk és életünk megtartásáért volnánk
lekötelezve, határtalan lenne annak felettünk hatalma”.
A per csak a diéta berekesztése után indult meg eloször az írásos
szóváltások megkezdodésével, majd 1838. januárjában a királyi tábla közbenso
ítélettel Wesselényi formai kifogásait elutasította, és érdemi védekezésre
szólította fel a perbefogottat. A vádat a királyi jogügyi igazgatóság
képviselte, valamennyi perbeli irományt azonban az udvari kancellária
dolgozott ki. Csak egy év múlva nyújtották be Wesselényi védoi az un.
derekas védelmet írásban. A védelem fo érve az volt, hogy hutlenséget csak
tettel, s nem szavakkal lehet elkövetni, nem azonos a tényállás, ha azt
király vagy kormány esetében követik el, mivel az utóbbi esetben a bírálat
nem is lehet felségsértés, a polgári jog kategóriájába tartozik.
A királyi tábla végül a hutlenség vétkét nem látta bizonyítottnak, a
felségsértonek tekintett kifejezések tényleges elhangzását (ez akár
halálbüntetést is jelenthetett volna), de Wesselényit más vádpontok alapján
„vétségei” miatt 1839. februárjában háromévi börtönre ítélte. Ennek
végrehajtását két hónap múlva felfüggesztették, mivel a bárót a megvakulás
fenyegette.
Wesselényi beszédének idézéséért a diétán 1835. június 22-én a királyi tábla
Balogh János ellen hutlenségi pert indított. Követtársa, Tarnóczy Kázmér nem
hagyta cserben, hasonlóan kiállt mellette a barsi megyei közgyulés is: 1835.
június 27-én 1195. szám alatt végzést hozott. Ebben kimondták, a kir.
személynök eljárásában a szólásszabadságon esett sérelmet látnak, ezt
feliratot formájában közlik a királlyal. Egyúttal megbízták a tiszti
ügyészt, lássa el Balogh képviselo védelmét a bíróság elott. A pozitív
döntést gróf Keglevich János foispáni helytartó az ülésterembe becsodített
híveivel meg akarta akadályozni, de kisebbségben maradtak
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szétküldözgették, elégedetlenségét, megsemmisítésére, visszautasította, felfüggesztették, lealacsonyította, segítségnyújtást, természetszeruen, összeakaszkodott, megkezdodésével, országgyuléshez, kormánypolitika, országgyuléstol, megállapodásban, aláírásgyujtést, rendorminiszter, integritásának, bihardiószegre, halálbüntetést, együttmuködést, felségsértonek, bizonyítottnak, elbuktatásáért, fenntartásában, megjelenhetett, hitbizományok, megtéríttette, megjelentesse, kategóriájába, tudósításokat, lefoglaltatta, továbbították, országgyulési, nagykárolyban, szabadságharc, beszédrészlet, pozsonyi diéta, titkos záradékban, lengyelek feletti, belso rend, szerzodo felek, fegyveres segítségnyújtást, magyar szabadságharc, forendekkel gyakran, legtöbb forendi, forendek tovább, „pennavonás” elég, diéta hiába, felsoház visszadobta, diétán nyíltan, ország valamennyi, jobbágyreform érdekében, Balogh János, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Országgyulési Tudósításokat, Kölcsey Ferencet, Gróf Sedlnitzky, Zichy Ödön, Tarnóczy Kázmér, Keglevich János,
|
|
|
|
|
|
| pozsonyi diéta, titkos záradékban, lengyelek feletti, belso rend, szerzodo felek, fegyveres segítségnyújtást, magyar szabadságharc, forendekkel gyakran, legtöbb forendi, forendek tovább, „pennavonás” elég, diéta hiába, felsoház visszadobta, diétán nyíltan, ország valamennyi, jobbágyreform érdekében, alsótábla egyöntetuen, uralkodó arcátlansága, bécsi kamarilla, országgyuléstol arra, diétai orség, országgyulési ifjak, megyék gyakran, kormányzati hatóságokkal, pártfogó szerepében, neves költot, szatmári megyegyulésen, úrbéri reformok, törvény sáncain, kormány felhasználja, nemesség törekvéseinek, nemesi alkotmány, állam ellen, irat másolatát, kilenc milliót, ügyész kiegészíti, báró „titkos, érintkezést Bihar, országgyulési ifjakkal, vádirat tartalmazta, kormány elnyomná, diéta berekesztése, királyi tábla, királyi jogügyi, udvari kancellária, utóbbi esetben, hutlenség vétkét, diétán 1835, barsi megyei, szólásszabadságon esett, bíróság elott, ülésterembe becsodített, szétküldözgették, elégedetlenségét, megsemmisítésére, visszautasította, felfüggesztették, lealacsonyította, segítségnyújtást, természetszeruen, összeakaszkodott, megkezdodésével, országgyuléshez, kormánypolitika, országgyuléstol, megállapodásban, aláírásgyujtést, rendorminiszter, integritásának, bihardiószegre, halálbüntetést, együttmuködést, felségsértonek, bizonyítottnak, elbuktatásáért, fenntartásában, megjelenhetett, hitbizományok, megtéríttette, megjelentesse, kategóriájába, tudósításokat, lefoglaltatta, továbbították, országgyulési, nagykárolyban, szabadságharc, beszédrészlet, végrehajtását, összeállított, perbefogottat, fenntartására, megtartásáért, tájékoztatást, jobbágyreform, megyegyulésen, törekvéseinek, társaságokkal, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1947
- e Hét: 7455
- e Hónap: 16059
- e Év: 52000
|
|
|
Offline
